Egy művésznek nem csak jogai vannak, hanem kötelességei is. Ezek között is előkelő helyet kap a többi művész megsegítése, akár tűzön és vízen is át. Ezért is tölt el minket fene nagy boldogsággal a hír, hogy Lévai Katalin írónő és szexszimbólum páneurópai befolyását kihasználva igyekszik gondoskodni kollégáiról. 

"Európa nem hagyja magára művészeit a válságban!

- Az Európai Unió kulturális ágazatai fontos bevételi forrást jelentenek, több mint hétmillió embernek biztosítanak megélhetést. Az előadóművészek legnagyobb része azonban nem rendelkezik teljes körű társadalombiztosítással, munkanélküli-ellátással s önhibáján kívül gyakran lesz foglya tisztességtelen szerződéseknek. Számukra a szellemi tulajdonjogokból befolyt jövedelem az egyetlen lényegi jövedelemforrás – jelentette ki Brüsszelben Lévai Katalin a Jogi Bizottság ülésén, amely Brian Crowley a szerzői jogok vagy szomszédos jogok védelmi idejéről szóló 2006/116/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre vonatkozó javaslatáról szóló jelentésének elfogadásával az előadóművészek jogainak védelmi idejét az eredeti 50 évről 95-re növelte.

Az emelés indokolt, ugyanis a legtöbb előadóművész többnyire fiatal korában népszerű és sikeres, ezért csak a meghosszabbított védelmi időszak képes áthidalni azt a jövedelem kiesést, amellyel az előadóművészek 70. életévük betöltésekor szembesülnek, ellenkező esetben huszonévesen rögzített korai előadásaik is elveszítenék védettségüket. A bizottság elfogadta Lévai Katalin javaslatát arról, hogy ne csak a zenei szakmában működő előadók részesüljenek a meghosszabbított idő nyújtotta jogdíjak előnyeiből, de az audiovizuális művészek is, különös tekintettel a színpadi előadókra. A magyar képviselő továbbá javasolta, hogy bonyolult bürokratikus megoldások helyett a televízióban, valamint rádióban hallott zeneszámok után járó díjakat jogkezelők szedjék be, kizárva ezzel azt, hogy a kiadók visszaéljenek a művészekkel.

A jelentés elfogadása fontos a volt szocialista országok, így a Magyarországon élő művészek életében, hiszen ők éveken át sokkal alacsonyabb díjazásban részesültek, mint nyugat-európai társaik.

Lévai felhívta a figyelmet arra, hogy a jogvédelem tekintetében meglévő különbségek – mindenekelőtt Európa és az Egyesült Államok között – jogbizonytalansághoz és kalózkodáshoz vezettek, különösen abban a digitális környezetben, amelyben nincsenek korlátok és a műveket különböző országokban egyidejűleg használhatták. Tény, hogy a különböző védelmi idők elősegítik a kalózkodás elterjedését: az egyik országban szerzői jogi védelem és  jogdíjfizetési kötelezettség nélküli előadások online továbbíthatók egy másik országba, ahol azok még védelem alatt állnak.

- Fontos volt, hogy bebizonyítottuk, hogy Európa nem hagyja magára művészeit a válságban sem!- indokolta módosító indítványait Lévai Katalin.

Brüsszel, 2009. február 13.
Földeák Iván
Lévai Katalin EP-képviselő sajtótitkára"