Abban nyilván minden olvasó egyetért, hogy nincs a világon viccesebb dolog egy pályázatnál. Sok olyan magyar ember él, akik amint meghallják a "pályázat" szót, elkezdenek fetrenegeni a röhögéstől, és hosszú percekig nem bírják abbahagyni. Aztán amikor végre elcsendesednek, könnyes szemmel még eldünnyögik maguk elé, hogy "pályázat, bazmeg... pályázat".

Na és szóval akkor az van, hogy nem mi szeretnénk elrontani a legjobb tréfákat, hanem inkább magunk is hozzájárulnánk a poénparádéhoz. Ezért úgy döntöttünk, hogy ezen a blogon rendszeresen fogunk beszámolni mindenféle pályázatokról, az e célra kijelölt rovatnak pedig legyen az a neve, hogy "Pályázatfigyelő". Később ez utóbbi ötletet elvetettük, az eredeti koncepció viszont maradt.

Eheti kedvencünk a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség "Nők munkaerőpiacra való visszatérének ösztönzése" elnevezésű pályázatán tizenhárommillióhétszázötvenezer forinttal jutalmazott "Az erősebb női vállalkozásokért" nevű projekt, az egri Neumann János Középiskola és Kollégiumtól.

Sajnos sokan azt képzelik, hogy ezeknek a pályázatoknak semmi értelme, az Európai Uniónak van egy nagy rakás pénze, amit szeret feneketlen kutakba bedobálni. És még olyan is van, aki így jól jár. Ez nem igaz. Szerencsére a legtöbb ilyen pályázat gyümölcseit bármely felelős állampolgár megismerheti. Ennek a konkrét projektnek az eredményét például az alábbi, kilenc (de valójában csak hat tartalmas) diából álló prezentációból.

Az egész anyag remek, tanulmányozása közben gyakorlatilag a saját bőrén érzi az ember, ahogy egyre közelebb kerül a mesés Európa, a kilencedik dia végére akárki Hamburgban vagy Manchesterben találja magát. És ahogy a pályázat eredményei közt az a csattanó, hogy "újabb pályázaton dolgozunk", na az egyszerűen mesés. Az egyetlen bánatunk, hogy Dobó Katicát sehogy sem sikerült belekeverni.