Nem Hagyó Miklós az első magyar politikus, aki étkezési zsírból és aktatáskákból igyekszik magának lovasszobrot emelni. És nem is ő az első, akinek "újságírók" segítenek a munka nehezének elvégzésében. Az viszont egészen biztos, hogy cikknek álcázott politikai reklámból olyan súlyosat, mint ez az írásmű, még nem nagyon olvastunk.
Az egészen klasszikus bolsevik trükköket is bevető írásból tulajdonképpen csak azt hiányoltuk, hogy a viszonylag könnyen lecsapható Hagyó Miklós = Hunyadi Mátyás labda érintetlen maradt. Ettől függetlenül azonban elsőrangú munka ez, még ha Leni Riefenstahl-i magasságokba nem is tud emelkedni, bár erről talán nem a szerző, hanem inkább az alany provincialitása tehet.
És egyébként ha már itt tartunk, szeretnénk megválaszolni a milliókból feltörő kérdést: Hagyó Miklós az új Schmuck Andor? A válasz pedig természetesen: NEM. Schmuck Andor mindig is alapvetően showan volt, aki a rivaldafényt (és persze a pénzt) mindig is a valós politikai hatalom elé helyezte. Hagyó viszont tényleg a hatalomért adja elő karrierjének összes flitteres magánszámát. Bravó!