Rogán Antal hozzájárult a közpénzek hatékonyabb felhasználásához. Tette ezt kiemelkedő pénzügyi ellenőrzési tevékenységével. Emellett kimagasló, példaértékű teljesítményével hozzájárult az Állami Számvevőszék jogállami és társadalmi súlyának, szakmai tekintélyének kialakításához, részt vett az intézmény szervezetének megújításában, a nemzetközi kapcsolatok építésében is.
Legalábbis ezeknek a kritériumoknak kell megfelelnie annak, aki a rendszerváltáskor újjáalakult szervezet első elnökéről, az 1997-ben elhunyt Hagelmayer Istvánról elnevezett díjban részesül. Márpedig Rogán Antal idén megkapta az egykori frakciótársa, Domokos László vezette a számvevőszéki díját (amiben idén rajta kívül ketten részesültek: Saskia Jenne Stuiveling, a Holland Nemzeti Számvevőszék elnöke, valamint Horváth Margit, az Állami Számvevőszék igazgatóhelyettese, felügyeleti vezetője).
A 2000 óta átadott elismerést eddig ortodox módon főleg számvevőknek adták, kapott ilyet mások mellett a szervezet volt alelnöke, módszertani intézetének főigazgatója, az ÁSZ főigazgatója, az Európai Számvevőszék munkatársa, díjaztak már főiskolai rektort, a számvevőszékek nemzetközi szövetségének főtitkárát is. Politikust eddig egyszer, ám a 2000-ben elismert Szabad György már jelentős tudományos karriert ért el gazdaság- és társadalomtörténészként 1982-től akadémiai levelező tag is volt –, mielőtt 1990-ben házelnök lett volna.
A mostani indoklás szerint Rogán a parlament gazdasági bizottságának elnökeként, az új számvevőszéki törvény kidolgozásában és elfogadásában betöltött szerepéért kapta a díjat. Ami remek precedenst teremthet. Ha végignézzük, milyen önálló indítványai voltak csak ebben a parlamenti ciklusban, máris legalább egy közgazdasági Nobelre és egy Pulitzer-díjra lehetne őt nominálni. Hiszen törvényjavaslatot nyújtott be a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól, a médiatanács tagjait jelölő eseti bizottság felállításáról, médiát és a hírközlést szabályozó egyes törvények módosításáról és a médiát és a hírközlést szabályozó egyes törvények módosításáról is (Pulitzer), továbbá a gáz- és áramtörvény módosításáról, az államháztartási törvény módosításáról, a 2010-es és 2012-es költségvetés módosításáról, a pénzügyi tárgyú törvények módosításáról, a különadóról, a csődtörvény módosításáról, a szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról, a központi hitelinformációs rendszerről, valamint az adóhivatalról szóló törvény módosításáról is – ennél sokkal unalmasabb és elméletibb munkák töredékéért is adtak már közgazdasági Nobelt.
Sőt, az indoklás nyomán el lehetne rugaszkodni Rogán személyétől, és a filmtörvény benyújtóit el lehetne indítani az Oscarért, de biztosan lehetne fizikai, kémiai, biológiai Nobelre alkalmas személyeket is találni. És hát az a minimum, hogy „úgy emberileg, mint szakmailag” indoklással L. Simon László kulturális államtitkár és József Attila-díjas alanyi költő az ország nemzetközi irodalmi súlyát is méltón képviselve megkapja az irodalmi Nobelt.
