Szombaton képzőművészek és művészettörténészek rohantak be az Magyar Művészeti Akadémia (MMA) közgyűlésére, hogy transzparenssel tiltakozzanak a szervezet művészi szabadságot korlátozó tervei és a Műcsarnok annektálása ellen.

A tiltakozók könnyű akcióra készültek. A magyar művészeti életet képviselő szervezet tagjainak átlagéletkora 70 év felett van, közgyűléseik eddig baráti hangulatban teltek. Fekete György szót adott azoknak, akik a vezetőséget éltették, a taps után pedig közösen fogyasztották el a kaszinó tojásokat. Ellenállásnak nyoma sem lesz, vélték.

Ki gondolta volna, hogy az idős festők, keramikusművészek és néprajzosok biztonsági őrök gyűrűjében tanácskoznak, a sajtómunkások is nyüszítve kérik majd, hogy legalább a konnektorig eljuthassanak, ám a testőrök nem engednek a laptopjukat lengető újságíróknak sem. Amúgy is, ki látott már laptopot MMA-közgyűlésen?

A tiltakozók ennek ellenére valahogy még átverekedték magukat az őrök sorfalán, egészen Fekete György asztaláig nyomultak, ahol megkísérelték felemelni transzparensüket. Ekkor helyezte magát szolgálatba az egyik akadémikus. Az idős művész kitépte a transzparenst a tiltakozók kezéből, majd ellentámadásba ment át. Ráugrott a gaz protestálóra, és mappáját fegyverként használva arcra támadott. Az egyensúlyából kibillent festőcskét már könnyedén fogták le az őrök, hogy eltávolításával baráti hangulatban folytatódhasson a gyűlés a magyar művészet jövőjéről.

De ki volt a deres homlokú hős? Harctéri fotóink és az MMA-honlap összehasonlítása alapján megállapítottuk: Vári Fábián László költő, író, néprajzkutató védte meg a közgyűlést, hogy szembesüljenek azok gondolataival, akik jövőjéről döntenek a kormányhatározat alapján.

Vári Fábián László az MMA junior csapatának tagja: 61 éves. Dinamizmusa azonban nem csak korának köszönhető. Az irodalmi tagozat tagja kárpátaljai magyarként a szovjet hadsereg németországi hadseregcsoportjában szolgált a szigorú hetvenes években, ahol reflexévé válhatott a léha önkifejezés elleni gyors és hatékony fellépés. Itt sajátíthatta el a mappaküzdelem alapjait is.

Életrajza szerint költészetét a „jelenkor problémáival való sajátos, összetett és mély számvetés” jellemzi.