Bajnai Gordon miniszterelnök az elmúlt héten úgy csinált, mintha igazi politikus lenne, nem pedig csak válságkezelő cserekapus. Gyors ütemben meglátogatott két általános iskolát, egy épülő fürdőt, egy múzeumot és a labdarúgó válogatottat.
Bő fél évvel választások előtt semmi rendkívüli nincs abban, ha egy kormányfő átad és beszél, dícsér és elérzékenyülve emlékeket idéz. Még ciklus közepén is szokás is kedves kisgyerekekkel és épülő acélszerkezetekkel fotózkodni.
E kedves pózolások azonban miért szükségesek egy olyan embernek, aki mindjárt lelép hivatalából és nem is álmodik a 2010-es választásokkal? Talán segíteni akart az MSZP-nek mint Pécsett Szili Katalinnak? Ha ez a helyzet akkor hol maradnak e látogatásokon a párt Bajnai dicsfényébe vágyó vezetői?
Bejegyzésünket nemcsak a fotók ihlették, hanem a pletykák is, amit MSZP-sek terjesztenek arról, hogy esetleg Bajnai jövpre mégse tűnik el a politikából.
A múlt heti képeket korábbi idézetekkel kevertük.
"A válságkezelő kormány leendő vezetőjeként nincs politikai ambícióm" - Bajnai Gordon, 2009. április 14.
"Megmondtam, és tartom, hogy egy év múlva szeretnék visszatérni a politikán kívüli világba" - Bajnai Gordon, 2009. május 12.
"Ezt én egy szolgálatnak élem meg, de nem szerettem bele a miniszterelnökségbe" - Bajnai Gordon, 2009. július 25.
