(Az előző rész tartalmából: A mozgó főtitkár üdvözlése)
Sajnos egyszer – a szocializmushoz hasonlóan – minden jó véget ér. Emlékezzünk meg a három legmeghatóbb pillanattal.
Lenin mauzóleuma előtt feszít a Szupercsapat: a csehszlovák Gustáv Husák, a lengyel Wojciech Jaruzelski tábornok, a leghosszabb ideig uralkodó kubai Fidel Castro és a morcos Kádár János, akinek nem kell tányérsapka és napszemüveg ahhoz, hogy kemény legyen.
![castro.gif castro.gif](http://kep.index.hu/1/0/296/2960/29603/2960346_943654b2b1fd8be92ece97923661f8c3_wm.gif)
![ford.gif ford.gif](http://kep.index.hu/1/0/296/2960/29607/2960748_6fa5c04b2360dd7a9ae109dd45da8747_wm.gif)
Kádár János tehát 100 éves lett. Engedjük hát el közösen a jövőnknek gátat vető Kádár-kort, és lépjünk ki a gyerekszobából a szabadba.
![kopors.gif kopors.gif](http://kep.index.hu/1/0/296/2960/29603/2960314_362234885641d24bf0d44ca05e1bfc8e_wm.gif)
Vége.