Boldogságkutató műhely működik a Nemzetgazdasági Minisztérium Tervezéskoordinációs Államtitkárságán - értesülhetett a depressziós, de jó hírekre azért mindig nyitott nagyközönség, amikor nyilvánosságra került az iroda ajtajáról készült fotó. A hírt persze gúnyos kommentárok özöne fogadta, az Index boldogságügyi referatúrája, a Képviselő Funky azonban nem ült fel a defetista hangulatkeltésnek, és megkísérelt a színfalak mögé nézni.

A boldogságkutatás ugyanis, bármennyire hihetetlenül hangzik, létező tudományág, az egészségpszichológia egyik irányzata. A téma egyik legnagyobb nemzetközi guruja a flowelmélet megalkotásáról híres Csíkszentmihályi Mihály. Kicsinyes hazai irígyei közül páran úgy vélik, hogy a Kaliforniában élő tudós csak a Feng shui Szent Grálját, a csí-t fedezte fel újra, ezért a háta mögött Csíszentmihályinak csúfolják, de ez cikkünk témáját tekintve majdnem teljesen irreleváns.

A témában sokan publikáltak, érdekes olvasmány például a hazai pszichológia egyik nagyaszonya, Bagdy Emőke Pszichofitness - kacagás, kocogás, lazítás című könyve is, de valójában ennek emlegetésével is csak sokoldalú tájékozottságunkat szeretnénk fitogtatni.

Arra gyanakodtunk, hogy a  minisztérium azt próbálja kikísérletezni, hogy a közismerten pesszimista és boldogtalan magyarokat miként lehetne a telefonadó és a frankárfolyam szorítása ellenére jobb kedvre deríteni. Felhívtuk hát Vadkerti Virágot, a műhely munkatársát, hogy a munkájáról érdeklődjünk. A boldogságkutató az első félmondat közepén kedves hangon közölte, hogy nem adhat riportot, és elköszönt. Kissé elszontyolodva az NGM sajtóosztályához fordultunk, és írásban is feltettük a kérdéseinket.

A választ kézhez kapva azonnal nyilvánvalóvá vált, hogy a minisztériumi apparátusban komplex, empirikus műhelymunka folyik: saját magukon már meg is kezdték a boldogságkutatók legfrissebb elméleti eredményeinek gyakorlati tesztelését. Csakis ennek eredménye lehet az az  önfeledtség, melynek köszönhetően bár egyetlen kérdésünkre sem válaszoltak, a sorokat mégis valami felhőtlen, az irodalom kedvelői számára Ionesco műveiből ismerős abszurd derű járja át.

Kérdéseinket és az NGM-apparátus válaszát önkényesen párbeszédbe szerkesztve  ismertetjük, hogy a magyar adófizetőknek közpénzen kikísérletezett módosult tudatállapot természetéről olvasóink első kézből tájékozódhassanak:

Mikor lett a Boldogságkutató műhely létrehozva, és mi a pontos helye a szervezeti struktúrában?

A műhelyek a Nemzetgazdasági Minisztériumban működő olyan munkacsoportok, amelyek a hivatalos, szervezeti és működési szabály szerint meghatározott szervezeti egységek és feladatok mellett működnek és plusz hozzáadott értéket állítanak elő. A műhelycsoportok működése nem hierarchikus, hanem szervezeti egységeken átívelő horizontális, hálózati együttműködésen és tudáson alapszik.  A műhelymunkában részt vevő kollegák - a munkaköri leírásuk szerinti feladatuk elvégzése mellett - saját elhatározásukból, egy adott téma iránti érdeklődésből vesznek részt ezekben a kutatásokban, elemzésekben.

Ki a vezetője, hányan, milyen beosztásban dolgoznak ott, hogyan lettek kiválasztva a munkára, mi a végzettségük?

A különböző tematikus műhelyek munkáiban közgazdász, elemző kutató, geográfus és szociológus kollégák vesznek részt, hogy minél szélesebb megközelítésben vizsgáljanak meg egy adott témát, akár a nemzetközi szakirodalom és tanulmányok megismerésével, akár hazai példák bemutatásával. A műhelyek munkájában – így a tárgyban szereplő műhelyben is – a minisztérium munkatársai vesznek részt önkéntes alapon. A műhelyek tagjainak száma változó, 3-10 fő közötti az adott témakörtől és érdeklődéstől függően.

Pontosan mivel foglalkozik a műhely?

A társadalmi haladás, helyi közösségek, boldogság, elégedettség, jóléti és jólléti vizsgálatok, helyi gazdaságfejlesztési kezdeményezések, kreatív gazdaság kezdeményezési témakörök szorosan kapcsolódnak az államtitkárság munkájához. A társadalmi boldogság kérdéskörének vizsgálata fontos mind a gazdaság, mind a társadalom, mind pedig a jövőkép megalkotása miatt hazai és nemzetközi szinten is. A társadalmi innováció és gazdasági fejlődés között nagyon szoros összefüggés van, minél érettebb a helyi társadalom, annál erősebb a társadalmi innováció és erősebb a gazdasági fejlődés.

A munka során milyen anyagok, tanulmányok készülnek, és azok milyen formában hozzáférhetők a nyilvánosság számára?

Az alternatív növekedési mutatókra, a társadalmi elégedettségre és a boldogság szerepére a gazdaságban kérdéskörökben számos index született, többek között a Human Development Index, a fenntarthatósági index, a bruttó nemzeti boldogság mutatója, a happy planet index vagy a nemzeti összjóllét-index.

Úgy tudjuk, az eljárás további finomítására önfeláldozó módon már be is jelentkezett a KDNP parlamenti frakciója, így a szokásosnál is nagyobb izgalommal várjuk Harrach Péter jövő hétfői felszólalásait.