“Egykori szövetségeseimnek, demokrata barátaimnak és ellenségeimnek pedig sok erőt és bölcsességet kívánok. Tartok tőle, hogy teljesen hiábavalóan. Tartok tőle, hogy a tűz pusztító lesz és már csak abban bízom, hogy talán tisztító is... Addig pedig - egyik példaképemhez hasonlóan - nem marad más számomra sem, mint a „hit, illúziók nélkül” - zárul az utóbbi idők legdrámaibb közleménye. A hangvétel nem véletlen. Dániel Péter, a magyar demokrácia Dániel Pétere jelentette be, hogy visszavonul a Közélettől.

A Közélettől visszavonulás esetében többek között azt jelenti, hogy a jövőben nem tervezi, hogy fejen találja egy kamera és újságírók söpörjék el Gyurcsány Ferenc elöl az útból, nem dobálózik étellel magyar közhivatalokban, nem önt festéket Horthy-szoborra, nem kurvázza le Wittner Máriát a Facebookon.

A drámai kijelentés élét némileg csökkenti, hogy mióta Közéleti Tényező lett, több nagy búcsúja volt már. Egykor tűzbe tette volna a kezét Gyurcsány Ferencért, a Demokratikus Koalíció mégis elbúcsúzott tőle, ez mit sem csökkentette Közéleti Aktivitását. Legutóbb pedig arról beszélt, Közéleti Szereplőként elhagyja az országot, miután állítása szerint megütötte egy goj motoros.

Aztán mégiscsak maradt, hivatalosan mostanáig amikor “háttérbe vonul, mert veszélyezteti az összefogást”. Vérbeli Közéleti Ember. 

Mégis, mi azért a Közélet iránti tiszteletünk és minden demokratikus elkötelezettségünk mellett sem lepődnénk meg túlzottan, ha látnánk még őt Közéleti tényezőként tematizálni a Közéletet egy nagy visszatérés után.