Csavaros védekezést adott elő a bíróságon N. György, akit – ismereteink szerint – elsőként helyeztek vád alá az országban nyilvános holokauszttagadás bűntettének elkövetése miatt.

N.-t tavaly október 23-án az Egymillióan a sajtószabadságért tüntetésén vették őrizetbe, miután egy héber nyelvű, holokauszttagadó feliratot tartalmazó táblával jelent meg a tömegben.

N. a szerdai tárgyaláson azt állította, hogy valójában ő is a véleménynyilvánítás- és a sajtószabadságért tüntetett, sőt tettét a millásokkal szándékegységben követte el. „Én az ott (a Milla-tüntetésen) megjelentekkel és a szervezőkkel szándékegységben követtem el a holokauszttagadást, mert a tömeg része voltam, a tüntetés szándékával megegyezően mentem ki a helyszínre, és amikor fölemeltem ezt a táblát, akkor szándékegységben voltam a tömeggel.” – hangzott N. érvelése. A vádlott még a nyomozó hatóságot sem kímélte: azt állította, hogy a rendőrség direkt nem kereste a bűntársait és a felbujtóit, akik tulajdonképp a tüntetők és tüntetés szervezői voltak.

A férfi azt is állította az eddig példa nélküli perben, hogy abban az esetben, ha a hatóságok Toroczkai Lászlót felbujtóként kezelték a tévé székház ostrománál, akkor Schiffer András, az LMP-s politikus is vádolható felbujtással.

Schiffer valóban a holokauszttagadás büntethetősége ellen érvelt, amikor az országgyűlés 2010. május 21-én tárgyalta az Orbán-kormány első intézkedéseit, köztük a Btk. szigorító törvényjavaslatát. Az LMP akkori frakcióvezetője módosító indítványt adott be az inkriminált szakaszok hatályon kívül helyezésére, mert szerinte ezek a rendelkezések súlyosan sértik a szólásszabadsághoz fűződő alkotmányos jogokat.

N. a bíróságon azt mondta, azzal, hogy Schiffer felszólalt a holokauszttagadást tiltó paragrafus ellen, felbátorítva érezte magát arra, hogy az eljárás alapját képező táblát felemelje a tüntetésen.