Gyurcsány Ferenc ünnepel. Mit ünnepel, lubickol. Mit lubickol, ég felé tartott kézzel, a gyűrűjét csókolgatva futja körbe a stadiont a bombagól után.
A pécsi egyetem nem tudja bizonyítani a plágiumot.
Gyurcsány pedig hullámzik, levegőbe öklöz, kurjongat.
Nem vonja le a végtelenül kellemetlen ügy egyetlen lehetséges következtetését: vagyis, ha könnyen elképzelhető, hogy a saját füle mögött is vaj van, akkor nem neki kéne a leghangosabban elítélnie Schmitt Pált.
Pont így sikerült a gólöröm is.
"Nem tudom, hogy értik-e elemzők, közírók, újságírók, hogy amikor azt hangoztatják, hogy bár a civilizált országok jogrendjében a vádlónak kell bizonyítani a vádlott bűnösségét, ezzel szemben a politikában megfordul a bizonyítási kényszer és a megvádoltnak, a meggyanúsítottnak kell eloszlatnia a gyanút, akkor ezzel hozzájárulnak a közélet
barbarizálódásához, a permanens karaktergyilkosságokhoz. A jobb értés kedvéért teszem ide, hogy e logika termeli a „libás Bajnait”, a „wizz-aires Oszkót” stb.." - írja a Facebookon.
Jöjjön egy másik idézet tőle, néhány évvel régebbről, Debreczeni József könyvéből. Arról beszél, mit kezdett ő maga Kövér László a 2002-es "köteles beszédével" a választási kampányban.
"Mi csináltuk meg a "köteles akciót" is. Semmi kétség: ami elhangzik, az képileg erőteljes, sőt durva, de nem agresszív, és nem fenyegető. Kövér nem akar akasztani. De amit mond, az - egy kis rossz szándékkal - ellene fordítható. Még kiforgatni se nagyon kell, csak kihasználni a benne rejlő lehetőségeket (...) És összerakjuk. Fölhozatjuk még aznap reggel az egy szem kazettát, ami van, lejátsszuk a sajtónak. Szili Kati félig oldalra hajtott fejjel, sírós hangon mondja el, hogy ez milyen borzasztó. Nagyszombaton Lendvai Ildikó még a Fidesznek kézbesít mindenfajta leveleket, és elindítjuk azt az SMS-kampányt,
amelynek a vége a köteles tüntetés."
Naiv befejezés és konklúzió: Gyurcsány Ferenc sohasem tanul és bárhány pofonba képes belefutni.
Realista befejezés és konklúzió: Gyurcsány Ferenc tökéletes következetességgel nézi agyhalottnak saját szavazóit, valószínűleg nem is minden ok nélkül. A politika pedig mocskosabb dolog, mint egy hadosztálynyi Horthy-szobor a szivárvány minden színére mázolva.
