Szerencsére nem minden politikus enged árvíz idején a homokzsáktöltés szirénhangjainak: akad, aki a talmi népszerűséghajhászás helyett is a távlati célokat, a hosszú távú politikai építkezést tartja szem előtt.
Persze a Facebook-on Vona Gábor is folyamatosan mozgósít az árvízi munkálatokra, de ő maga nem fecsérli az idejét műlapátolásra és egyéb operett-vitézkedésekre. Facebook-oldaláról nem derül ki egyértelműen, hogy szerda óta hazajött-e, de akkor még Azerbajdzsánban volt, legalábbis egy ott készült, idilli jelenetet ábrázoló fotót akkor posztolt.
Vona balján Gyöngyösi Márton, velük szemben két öltönyös azeri úr, az asztalfőn pedig egy idősebb, szimpatikus férfi látható, aki láthatóan épp elmereng valamin. A dúsan rakott asztalnál táplálkozó öltönyös férfiak nyugodt, figyelmes tekintete józan dinamizmust sejtet, a szemben mélázó férfiról belső derű tükröződik.
A poharakban a kaukázusi posztszovjet országok kedvenc méregzöld üdítője, a tárkonyos Tarhun látható. Mindez a kelet felé kacsintgató Vona Gábor interpretációjában: Bajran Safarovval és vendéglátóinkkal egy közös ebéden. Az azeri konyha nagyon finom és egészséges, faszénen sült húsok, gyümölcsök és zöldségek, szénhidrátot alig esznek.
Update! Vona Gábor már hétfőn hazajött! Holnap Óbuda és Szentendre környékén őt is láthatjuk a töltéseken! A pártelnök reakciója a Facebook-on:
Idill Azerbajdzsánban – ezzel a címmel közölt egy rövid kis írást az Index, amely azt állítja, hogy amikor jön a történelmi árvíz, akkor én éppen Azerbajdzsánban kóstolgatok keleti finomságokat. A szerző szándéka egyértelmű: bemutatni, hogy Vona Gábor, ez a szívtelen állat jókat zabál Gyöngyösi Mártonnal Azerbajdzsánban, amíg a magyarok egy emberként mentik az országot.
Sajnos szegény Index most nagyon mellé lőtt. Valóban jártam Azerbajdzsánban és valóban sikeres tárgyaláson vettem részt. Tárgyaltam a Parlament alelnökével, országgyűlési képviselőkkel, bizottsági elnökökkel és a kormányzó párt főtitkárával, de persze erről az Index, szégyenszemre nem számolna be. Nehogy már lássa az ország, hogy a Jobbik elnöke keleten szívesen látott magyar vezető. Most lejárató szándékkal a hírportál mégis megtette, csak szegény nagyon mellé futott. Az igazság, hogy már itthon vagyok hétfő este óta, mint ahogy Gyöngyösi Márton is.
Kedden például hat trianoni megemlékezésen vettem részt egy nap alatt. Erről be is számoltam itt az oldalamon, de valahogy ez is elkerülte az újságíró figyelmét. Van ilyen, a pszichológia konstruktív észlelésnek hívja. Ez azt jelenti, hogy az alanyt annyira motiválja valami - jelen esetben az én lejáratásom -, hogy már nem is észleli a valóságot, hanem azt a saját elvárásai szerint átváltoztatja, megkonstruálja.
Ezen kívül éppen az én közleményemmel tudattuk még szerdán, hogy az egész párt felveszi a harcot az árvízzel, majd hogy operatív központot hoztunk létre a 13 000 tagunk és a több ezer gárdista koordinálására és hogy 10 millió forintot különítettünk el a mentési munkálatokra a párt költségvetéséből. Bizonyára ez is elkerülte a figyelmét a szerkesztőségnek.
A párt vezetői, országgyűlési képviselői, tagjai és szimpatizánsai együtt mentik a menthetőt az ország számtalan pontján. A jobbik.hu és az én facebook oldalam is ezzel van tele. Tesszük, mert ez nekünk természetes. Gyöngyösi Márton éppen Győr megyében van valahol, homokot lapátol. Ha rám is kíváncsiak, akkor holnap délelőtt Óbuda és Szentendre környékén engem is megtalálnak majd. Az elmúlt években egyetlen egy olyan komolyabb árvíz nem volt, hogy ne lettem volna ott a mentésnél személyesen Hevestől Borsodon át Szabolcs megyéig. Akkor is ott voltam, amikor nem követte ennyi kamera a munkálatokat. Szóval velem ilyen szempontból nagy bakot lőttek. Majd legközelebb.
Egyúttal kérem őket, hogy legalább ilyenkor az összefogást és ne a széthúzást keressék. Mert tudják: ki mint él, úgy ítél.
