Mennyire igaza volt Kövér László házelnöknek, amikor elintézte, hogy az újságírók csak a kijelölt helyeken készíthessenek interjúkat az Országgyűlés épületében! És a pimasz zugfirkászok a világos szabályok ellenére még mindig összevissza cikáznak az épületben, hogy ott kellemetlenkedjenek, ahol csak bírnak!
A lassan tarthatatlanná váló állapotokat illusztrálta hétfőn Kerényi János fideszes képviselő és a hvg.hu újságírójának találkozása. A parlament épülete nagy, a képviselő esendő, és a sűrű törvényalkotási napon Kerényi Jánosnak épp nem volt ideje átbattyogni a kijelölt dohányzóba: pártja frakcióirodája előtt gyújtott rá a parlamentben.
Ekkor azonban orvul lecsapott rá a csakis ilyen alkalmakra leső újságíró, és arról kérdezte, megszavazza-e a dohányzásra vonatkozó törvény szigorítását (igen), és akkor miért cigizik az épületben (majd nem fog, ha életbe lép a módosítás).
Az addig kiszámítható mederben zajló beszélgetés ekkor váratlan fordulatot vett: mivel nem ismerte fel arcról Kerényit, az újságíró megkérdezte, hogy hívják. Simon Zoltánnak - válaszolta Kerényi János.
Emeljük ki fejünket a homokból, és a felelősség alól való kibújásról szóló álságos moralizálás helyett szemléljük az esetet a maga éles rögvalójában, ehhez pedig forrásul válasszuk magát az érintettet. "Odajött, be sem mutatkozott, én meg azt gondoltam, ha vicc, hát legyen vicc, és amikor kérdezte, más nevet mondtam" - mondja Kerényi.
"Az egész ügynek nincs jelentősége. Normális esetben odajön, és vagy tudja a nevem, vagy bemutatkozik, amire én is. De erről szó nem volt, ott futkározott a frakcióiroda előtt, ahol semmi keresnivalója. Az én véleményem szerint ez nem stílus."