“Nincs közöttünk csicska, ezt tudja a Simicska” - énekelték többek között cellájukban az LMP-sek. Vágó Gábor parlamenti képviselő a blogján számolt be börtönélményeiről. Ez alapján úgy tűnik, hogy a Lehet Más a Politika aktivistái az unalommal szemben sem adják meg magukat.

A párt több parlamenti képviselője szerdán a Közgép telephelyéhez láncolta magát, ameddig a rendőrök el nem vitték őket.

Vágót egy forró, levegőtlen, szűk zárkába zárták, ahol nagyon sok papírt kellett aláírniuk. Hatodmagával próbálták elütni az időt, mert egymást nem bántották, ezt rögtön az elején meg is beszélték.

Szavaztak, énekeltek, és vizespalackok kupakjaival is sokat játszottak.

Élményeiről többek között így vall a parlamenti képviselő:

Először logikai játékokkal akartuk elütni az időt, de az nem túlontúl közösségi. Majd bázis demokratikus alapon megszavaztuk, hogy miről beszélgessünk, a pina és a bor jutott a döntőbe, de a szétszavazáson a bor nyert. A demonstrációs táblák becsempészésével scrabble-öztünk, a legjobb végtermék a 7 fideszes péniszhattyú lett. A mindegy, csak négy fal között csináljuk poénok kifulladása után, beindult a dalárda, Laár pour L’art, rajzfilmslágerek magyarul, Ganxta szavalóverseny, és a kihagyhatatlan börtön abalakában soha nem fúj be a szél nóta.

A Fidesz szóvivője, Selmeczi Gabriella kedden bejelentette, hogy szerinte létrejött a "Strabag Olajfa Koalíció". Szerdán a Videoton bemutatta új mezét, amelyen Strabag-logó díszeleg.

Selmeczi az ellenzéki pártok Közgéppel kapcsolatos nyilatkozataiból vonta el azt a következtetést, hogy ugyanis az MSZP, az LMP és a Demokratikus Koalíció a legképtelenebb vádakat találja ki "a Strabag legnagyobb konkurenciája, a magyar tulajdonú Közgép ellen".

Tette ezt a nyilatkozatot Selmeczi úgy, hogy akkor még nem tudta, hogy a konkurenciaharc szerdán valódi cégfoglalással folytatódik. Az LMP Közgép udvarán próbálta ellehetetleníteni a Strabag érdekében a Simicska-birodalom vezető cégét.

A szóvivő azt sem tudta, hogy szerdán Orbán Viktor kedvenc csapatánál is lesznek fejlemények a nagy konkurens cégek ügyében.

A Videoton honlapján közzétett videó a felcsuti fociakadémiával szoros együttműködésben üzemelő csapat hazai szerelését mutatja be a szurkolóknak, jelezve, hogy a 2012-13-as évad mezében a Szuperkupa-döntőn láthatják először a játékosokat, és a mérkőzés alatt meg is vásárolhatják az érdeklődők.

A videóból kiderül, hogy nemcsak a saját parkolóval rendelkező miniszterelnök VIP szurkolótársa, Hernádi Zsolt cége, a MOL szponzorálja a fehérvári focistákat, hanem a Strabag is.

Na most is kíváncsiak lennénk a Fidesz szóvivőjének következtetéseire, hogy ebből a ráutaló magatartásból, mármint hogy a Strabag jelentős pénzeket áldoz Orbán Viktor fiának csapatára, és abból, hogy itt a környéken sincs a Közgép, mit lehet állítani. Mert, hogy renget kérdést felvet, az biztos.

Véget ért az ATV Nagy Politikus Bajnoksága (NPB), amit nagy meglepetésre a szinte az esélytelenek nyugalmával induló Gyurcsány Ferenc nyert meg – írta meg az atv.hu.

Mindenki ismeri a 11 éves kisfiút, aki – miután kapott egy puszit egy lánytól – azzal szédíti az osztálytársait, hogy állatias szex volt a vécében.

Ehhez hasonlít a Demokratikus Koalíció A dunaújvárosi szavazás megmutatta, hogy a demokraták összefogása győzelmet hozhat című közleménye, amiben Molnár Csaba azzal henceg, hogy a jelöltjük második lett a demokratikus pártok jelöltjei közül, és ott állnak a parlamenti küszöbön.

Fotó: Barakonyi Szabolcs

"Nincs jobb dolog, mint bevezetni valakit egy számára ismeretlen világba.
Elvenni a szüzességét, nem a testi, hanem a lelki szüzességét."
(Paulo Coelho)

Emlékeznek még Zárug Péter Farkasra, aki a MIÉP számára végzetes 2002-es parlamenti választás előtt még Csurka István tanácsadója volt?

Áll a bál V. (Vizoviczki) László körül, sűrűn hullanak a rendőrfejek. Egy ilyen helyzetben természetes, hogy egyre kínzóbban ágaskodik a kérdés, vajon melyik politikai erő volt leginkább kapcsolatban a drogdiszkók királyával.

A Heti Válasz a héten már nem is tudott ellenállni a kísértésnek, hogy ki ne mondja az MSZP, és pártatlan módon a Fidelitas nevét. „Vizoviczki vette meg az MSZP diszkóhálózatát”. Vagyis a csődbe ment Bázis klubhálózat romjaiból két „partihelyet", és Debrecenben is volt olyan MSZP-holdudvari érdekeltség, ami 60 millióért került Vizoviczkihez.

A lap a szocialista üzelmek mellett feltárta azt is, hogy az „éjszaka ura” a jelenlegi kormányzattal is igyekezett jó viszonyba kerülni, ezért 2010-ben Szent István éjszakája címmel elektronikus zenei fesztivált rendezett a Hajógyári-szigeten, majd pedig segélykoncertet a vörösiszap-katasztrófa károsultjainak javára. A segélyakció védnökei között kormányzati emberek, illetve a Fidelitas-elnök, Ágh Péter szerepelt.

A Fidelitas ráadásul tavaly karácsonykor épp a leghíresebb mulatót, a Moulin Rouge-t bérelte ki zártkörű rendezvényre. A tizenötödik születésnapját ünneplő ifjúsági szervezet egymillió forintot bulizott el Vizovicki szórakozóhelyén, sőt erre az alkalomra még külön honlapot is létrehoztak, amelyen az „igényes szórakozás fellegváraként" mutatták be a mulatót. A Heti Válasz forrásai szerint az eseményen még Oroján Sándor Fidelitas-alelnök és Vizoviczki közti kézfogás is létrejött.

Na, de hol marad a főnök?

A kínzó kérdésekre született felsorolásból kimaradt ugyanis, hogy egy formabontó politikai rendezvény erejéig maga Orbán Viktor is betette a lábát Vizó birodalmába. Az őszödi beszéd kiszivárgásának egyéves évfordulóján tartott hazugságértékelő rendezvényhez, amelyen Orbán Viktor és Tarlós István volt a főszónok, épp Vizoviczki rendezvénycsarnokát bérelte ki a Fidesz. Amikor Orbán azt taglalta, hogy Gyurcsány-kormány ide vagy oda, Európában új szelek fújnak, és „megint van jó, és van rossz, a dolgok nem relatívak", akkor éppen néhány lépésre állt Vizovicki irodájától.

A rivaldafényevő Gyurcsány Ferenc, az ellenzék nagy ünneprontója ezúttal az oligarchullámot lovagolta meg.

A Demokratikus Koalíció képviselői kihasználták az alkalmat, hogy most nem a rendet vasszigorral fenntartó Kövér László volt a házelnök, és a parlamentben az Orbán-kormány kétéves tevékenységét értékelő vitanapon. A DK az Eb-re aktualizált, papírból kivágott, fotókkal illusztrált focicsapatként ábrázolt „oligarchaválogatottat” az ülésteremben.

A csapat összeállítása a következő: Orbán Viktor, Simicska Lajos, Nyerges Zsolt, Töröcskei István, Győri Tibor, Mészáros Lőrinc, Pintér Sándor, Lázár János, Rogán Antal, Kósa Lajos. „A tizenegyedik tag, Varga Tamás már a kiállítás sorsára jutott” – indokolta meg a DK a közleményében azt, hogy csak tíz fotót tartottak fel. Valójában lehet, hogy arról van szó, hogy csak tíz DK-s képviselő van a parlamentben.

A házelnök az ülés megkezdése előtt a teremszolgákkal kivitette az installációkat. Latorcai János KDNP-s országgyűlési alelnök közölte, amíg ez nem történik meg, az ülés nem kezdődik el, így kis késéssel kezdődött el az ülés.

Az eset azért is vicces éppen a DK-tól, mert Orbán Viktor azon definíciója szerint, hogy oligarcha az, aki politikai pozíciókat akar szerzeni gazdasági hatalma mellé, a vállalkozóból lett miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc a legnagyobb oligarcha most a parlamentben.

Gyurcsány Ferenc egyébként ma cáfolta a Népszabadság azon értesülését, hogy a DK-sok egy része lassan visszamenne az MSZP-be.

Nem is szaporítanánk a szót. A lényeg: Mesterházy-Berérte-Orbán-Viktort-Attila szerint a minket körülvevő világ nem olyan bonyolult, mint elsőre látszik. Ha már működne az MSZP által kezdeményezett, gyűlöletbeszéd elleni etikai bizottság, akkor a nagykanizsai menóra fémága még most is sértetlen lenne.

 A Népszabadság újságírója a rasszista inzultus áldozatává vált nyugalmazott főrabbit, Schweitzer Józsefet interjúvolta, amikor eszébe jutott feltenni a következő kérdést:

"Fontos, hogy a kormánypárti politikusok is elítélik az inzultust. De: nem gondolja, hogy a Fidesz..."

Hosszú ideig kellett várni Schmitt Pál lemondása után, hogy újra kedvünkre böngészhessünk a Köztársasági Elnöki Hivatal honlapján, de kétségkívül megérte. A Képviselő Funky tolerancia-munkacsoportja már gőzerővel dolgozik annak eldöntésén, hogy valamiféle kifinomultan nyakatekert értelmiségi irónia, a látók érzéketlensége miatt vállalt elnöki szolidaritás, vagy pusztán a szénsötét hülyeség jelének tekintsük, de tény: a nyitólapon az akadálymentes aloldalra mutató linkre Braille-jelekkel is ki van írva a hivatal neve.

Tisztelt elnök úr, ezúton gratulálunk a megválasztásához, egyben eredményekben gazdag további jó munkát kívánunk.

Boldogságkutató műhely működik a Nemzetgazdasági Minisztérium Tervezéskoordinációs Államtitkárságán - értesülhetett a depressziós, de jó hírekre azért mindig nyitott nagyközönség, amikor nyilvánosságra került az iroda ajtajáról készült fotó. A hírt persze gúnyos kommentárok özöne fogadta, az Index boldogságügyi referatúrája, a Képviselő Funky azonban nem ült fel a defetista hangulatkeltésnek, és megkísérelt a színfalak mögé nézni.

A boldogságkutatás ugyanis, bármennyire hihetetlenül hangzik, létező tudományág, az egészségpszichológia egyik irányzata. A téma egyik legnagyobb nemzetközi guruja a flowelmélet megalkotásáról híres Csíkszentmihályi Mihály. Kicsinyes hazai irígyei közül páran úgy vélik, hogy a Kaliforniában élő tudós csak a Feng shui Szent Grálját, a csí-t fedezte fel újra, ezért a háta mögött Csíszentmihályinak csúfolják, de ez cikkünk témáját tekintve majdnem teljesen irreleváns.

A témában sokan publikáltak, érdekes olvasmány például a hazai pszichológia egyik nagyaszonya, Bagdy Emőke Pszichofitness - kacagás, kocogás, lazítás című könyve is, de valójában ennek emlegetésével is csak sokoldalú tájékozottságunkat szeretnénk fitogtatni.

Arra gyanakodtunk, hogy a  minisztérium azt próbálja kikísérletezni, hogy a közismerten pesszimista és boldogtalan magyarokat miként lehetne a telefonadó és a frankárfolyam szorítása ellenére jobb kedvre deríteni. Felhívtuk hát Vadkerti Virágot, a műhely munkatársát, hogy a munkájáról érdeklődjünk. A boldogságkutató az első félmondat közepén kedves hangon közölte, hogy nem adhat riportot, és elköszönt. Kissé elszontyolodva az NGM sajtóosztályához fordultunk, és írásban is feltettük a kérdéseinket.

A választ kézhez kapva azonnal nyilvánvalóvá vált, hogy a minisztériumi apparátusban komplex, empirikus műhelymunka folyik: saját magukon már meg is kezdték a boldogságkutatók legfrissebb elméleti eredményeinek gyakorlati tesztelését. Csakis ennek eredménye lehet az az  önfeledtség, melynek köszönhetően bár egyetlen kérdésünkre sem válaszoltak, a sorokat mégis valami felhőtlen, az irodalom kedvelői számára Ionesco műveiből ismerős abszurd derű járja át.

Kérdéseinket és az NGM-apparátus válaszát önkényesen párbeszédbe szerkesztve  ismertetjük, hogy a magyar adófizetőknek közpénzen kikísérletezett módosult tudatállapot természetéről olvasóink első kézből tájékozódhassanak:

Mikor lett a Boldogságkutató műhely létrehozva, és mi a pontos helye a szervezeti struktúrában?

A műhelyek a Nemzetgazdasági Minisztériumban működő olyan munkacsoportok, amelyek a hivatalos, szervezeti és működési szabály szerint meghatározott szervezeti egységek és feladatok mellett működnek és plusz hozzáadott értéket állítanak elő. A műhelycsoportok működése nem hierarchikus, hanem szervezeti egységeken átívelő horizontális, hálózati együttműködésen és tudáson alapszik.  A műhelymunkában részt vevő kollegák - a munkaköri leírásuk szerinti feladatuk elvégzése mellett - saját elhatározásukból, egy adott téma iránti érdeklődésből vesznek részt ezekben a kutatásokban, elemzésekben.

Ki a vezetője, hányan, milyen beosztásban dolgoznak ott, hogyan lettek kiválasztva a munkára, mi a végzettségük?

A különböző tematikus műhelyek munkáiban közgazdász, elemző kutató, geográfus és szociológus kollégák vesznek részt, hogy minél szélesebb megközelítésben vizsgáljanak meg egy adott témát, akár a nemzetközi szakirodalom és tanulmányok megismerésével, akár hazai példák bemutatásával. A műhelyek munkájában – így a tárgyban szereplő műhelyben is – a minisztérium munkatársai vesznek részt önkéntes alapon. A műhelyek tagjainak száma változó, 3-10 fő közötti az adott témakörtől és érdeklődéstől függően.

Pontosan mivel foglalkozik a műhely?

A társadalmi haladás, helyi közösségek, boldogság, elégedettség, jóléti és jólléti vizsgálatok, helyi gazdaságfejlesztési kezdeményezések, kreatív gazdaság kezdeményezési témakörök szorosan kapcsolódnak az államtitkárság munkájához. A társadalmi boldogság kérdéskörének vizsgálata fontos mind a gazdaság, mind a társadalom, mind pedig a jövőkép megalkotása miatt hazai és nemzetközi szinten is. A társadalmi innováció és gazdasági fejlődés között nagyon szoros összefüggés van, minél érettebb a helyi társadalom, annál erősebb a társadalmi innováció és erősebb a gazdasági fejlődés.

A munka során milyen anyagok, tanulmányok készülnek, és azok milyen formában hozzáférhetők a nyilvánosság számára?

Az alternatív növekedési mutatókra, a társadalmi elégedettségre és a boldogság szerepére a gazdaságban kérdéskörökben számos index született, többek között a Human Development Index, a fenntarthatósági index, a bruttó nemzeti boldogság mutatója, a happy planet index vagy a nemzeti összjóllét-index.

Úgy tudjuk, az eljárás további finomítására önfeláldozó módon már be is jelentkezett a KDNP parlamenti frakciója, így a szokásosnál is nagyobb izgalommal várjuk Harrach Péter jövő hétfői felszólalásait.

Extrém polgármesterek sorozatunkban ma Felföldi Zoltánnal, Lakitelek választott vezetőjével ismerkedünk meg. A CEU-n diplomázott politológus, aki előtte a Közgázon végzett közgazdászként, a Hungaricum cégcsoport tulajdonosaként sikeres vállalkozó és lovas polgárőr. No meg polgármester a Fidesz és a lezsákista MDF, a Nemzeti Fórum képviseletében. De ezzel még nem került volna be a Funkyba. Azzal a friss nyílt levelével viszont, amit Erdő Péter római katolikus bíborosnak, Bölcskei Gusztáv református püspöknek és Gáncs Péter evangélikus elnök-püspöknek küldött kedden, annál inkább.

Felföldi lelkében attól roppant meg a kopjafa, hogy a történelmi egyházak nem voltak hajlandók a kormány kérésére félreverni a templomi harangokat a hétfői Trianon-emléknapon. Arra hivatkozva, teljes joggal, hogy a harangokat csak liturgikus alkalmakkor szólaltathatják meg.

A fantasztikus levélből többek között kiderül, hogy

- Lakiteleken minden nap harangoznak Trianon emlékére

- a polgármester nem hiszi el, amit a papok mondanak

- a papok jobban tennék, ha úgy harangoznának, mint amikor a honvédek 1940-ben bevonultak Kolozsvárra

- a papok olyanok, mint Gyurcsány Ferenc

- a trianoni harangozás a megölt zsidókért is szól

De nem spoilerezek többet, íme a Levél, ami egycsapásra a magyar extrém politika krémjébe emeli a lakitelki polgármestert.

Főtisztelendő Bíboros Úr!

Bevallom, nem vagyok a különböző egyházak liturgiájában járatos, csupán egy római katolikus hitű,  magyar ember. Emellett egy település polgármestere. Egy olyan településé - Lakiteleké - amelynek polgáraik a tavalyi évben fél árbocra eresztett Országzászlót állítottak, valamint felállították az
Emlékezés Harangját. Az Emlékezés Harangja Lakiteleken minden délután fél öt órakor, a trianoni békediktátum aláírásának időpontjában egy perces harangzúgással emlékeztet bennünket
Magyarország halálára, és egyben hirdeti a feltámadásba vetett reményünket.

Keresztény magyar emberként mély döbbenettel olvastam Magyarország 3 történelmi egyháza - közöttük az én egyházam - vezetőjének levelét, mely szerint nem zúgnak június 4-én a templomi harangok a megemlékezések részeként. Nem tudtam, hogy templomi harangok - ahogyan az a
levélben szerepel - csak „istentiszteleti alkalmakkor, illetve az egyház liturgikus rendjéhez kapcsolódva szólnak.” Most sem tudom, valóban így van-e ez. Csak azt tudom, hogy nagy veszély idején félreverik a templomi harangokat. És hogy ha kell, ágyút is lehet belőlük önteni. És hogy 1920. június 4-én délelőtt, két órán át zúgtak a harangok a maradék Magyarország teljes területén. És hogy 1940. szeptember ll-én a magyar honvédek a Szent Mihály templom harangjainak zúgása közepette vonultak be Kolozsvárra. És hogy 1990. június 4-én Székelyudvarhely valamennyi magyar templomában 10 percen át zúgtak a harangok a békediktátum aláírásának időpontjában.

A levelet olvasva csak ültem a számítógép monitorja előtt, fél órával a lakiteleki Trianon megemlékezés előtt. Bevallom, elkapott az indulat. Ugyanazt éreztem, mint amikor 2004. december 5. előtt Gyurcsány Ferenc érvelését hallgattam arról, hogy miért kell nemmel szavazni azon a bizonyos népszavazáson. Önmagában logikus, koherens érvelés. Mégis elfogadhatatlan. Ha másért nem, hát azért, mert a trianoni harangok szólnak/szólnának mindazokért, akik élete - közvetlenül, vagy közvetve - a békediktátum következtében tört derékba. A szülőföldjükről elüldözöttekért. A békediktátum következtében kirobbant második világháború áldozataiért. Az elhurcolt zsidókért. A  baltával lefejezett székelyekért. A több tízezer, kiirtott  magyarért. A szintén több tízezer, elhurcolt és elpusztított kárpátaljai magyar  A kitelepített felvidéki magyarokért. A történelmi egyházak tagjaiért. És a magyar történelmi egyházak válasza, mintha csak egy áramszolgáltató, vagy egy telefontársaság hivatalos levelét olvasnánk: „Kérésének sajnos nem áll módunkban eleget tenni”, „válaszunk elfogadását kérve”, etc.

Bár a Válasz nem nekem szólt, de római katolikus magyarként engem is érintett. És csak azért ragadtam tollat, hogy a legmélyebb tisztelet mellett hangot adjak annak, hogy számomra, mint érintett számára, ez a Válasz nem elfogadható.

A magyar feltámadásba vetett reménnyel és a legmélyebb tisztelettel üdvözli Önöket:

Felföldi Zoltán

Lakitelek polgármestere

Lakitelek, 2012. június 4.

Régóta szóbeszéd tárgya, hogy hiányzik egy karakteres szélsőbaloldali tömörülés Magyarországon. Egy olyan, amely balról előzi meg még a posztkommunista Magyar Szocialista Pártot is. A fene se gondolta volna, hogy az önmagát liberális civil platformnak tartó Egymillióan a Magyar Sajtószabadságért nevű csoport tölti be ezt az űrt. A mai napon képesek voltak ezt posztolni Facebook-oldalukra:

"Ma Trianon emléknap a parlamentben. Ehhez mi csupán annyit tennénk hozzá: a birodalom széthullásával a Britek - 1922-höz képest - elvesztették a terület 99,31%-át, a népesség 90%-át. Mégsem rinyálnak, hogy vissza Indiát, az USÁ-t, Ausztráliát vagy Kanadát. Különösen vicces a Nemzeti összetartozás napja egy olyan kormány uralkodása idején, amelyik példátlan sikerrel kergeti külföldre az állampolgárait."

Az Index parlamenti tudósítói egész nap hegyezték a fülüket az Országgyűlésben, de egyik politikai párttól sem hallották , hogy visszakérték volna Erdélyt, a Felvidéket vagy a Vajdaságot. Minden frakció vérmérséklete szerint állt a kérdéshez, az LMP az emberi jogok melletti kiállásban, konkrétan a  temerini fiúk kegyelmi ügyének felgyorsításában, a Fidesz és a Jobbik - stílusukban eltérő módon - a határon túli magyar közösségek autonómiájának kiszélesítésében látták a trianoni döntés után külföldön rekedt magyarok ügyének rendezését.

Egyedül az MSZP maradt távol az eseménytől. Kérdésünkre Szekeres Imre és Mesterházy Attila is azzal magyarázta a döntést, hogy nem kívánnak részt venni az Orbán-kormány Horthy-korszakot restauráló politikájában. Arra már nem sikerült megnyugtató választ adniuk, hogy Horthynak mi köze volt Trianonhoz, de napirend előtt ők sem felejtették el megemlíteni az évfordulót és áldozatokat.

A Milla ehhez képest a lehető legvörösebb álláspontot volt képest a témában képviselni gondolkodás nélkül lerevizionistázva az egész Parlamentet, mert emléknapot tartottak a békediktátum évfordulóján.

Még nagyon messze van a Mintaképtől, de nem halad rosszul az eldánielpéteresedés felé Németh Szilárd, Csepel fideszes polgármestere. A szélesebb közönség talán akkor ismerte meg a nevét, amikor imát akart mondatni a csepeliekkel Orbán miniszterelnökért. Németh most olyan tökéletes ütemérzékkel hirdette meg a Nyirő József irodalmi versenyt, ami már-már Dániel mániákus hozzáállását idézi. Ami hatalmi pozíció birtokában igazi bravúr, mert szegény Horthy-fixált gyurcsányista ügyvédünk legalább reménytelen ellenzéki. Németh kedden délután, egy csepeli sajtótájékoztatón fog részleteket mesélni a versenyről.

Akit hívott már fel Tarlós István este tízkor hogy egy levegővel 3/4 órát ordítson egy cikk tökéletesen jelentéktelen mellékmondata miatt, az eddig is pontosan tudta, hogy a főpolgármester legendás keménysége nem kamu.

Mostantól viszont mindenki tudhatja ezt, mert ezennel közöljük a Főpolgármesteri Hivatal által küldött fotót Tarlós szombati látogatásáról a Die Hard-forgatáson.

A két gyémánttökű fotója önmagában legföljebb érdekes lenne (főleg hogy miért néz úgy Tarlós, mint aki most ivott meg egy liter epével kevert ecetet Demszky Gábor koponyájából), de nagyítsunk csak bele. Nem volt valami furcsa a képen? De igen! Jól látják! Arcelemző szakembereink legnagyobb döbbenetére kiderült, hogy Bruce Willis néven nem más, mint Kukorelly Endre szerepelt abban a rengeteg amerikai filmben. Jellemző az LMP balfácánságára, hogy még ezt a személyes népszerűséget sem voltak képesek a maguk javára fordítani.

Na ki a legaranyosabb politikus? A zöld esernyővel táncoló, LMP-s Vágó Gábor? Vagy az egész demokratikus ellenzéket meleg áhítattal átölelni igyekvő, MSZP-s Mesterházy Attila? Talán a Gyurcsány Ferenc nadrágszára mögül kikandikáló, DK-s Molnár Csaba? Esetleg a költségvetést az ujjain számoló Matolcsy György?

Dehogy! A legcukibb politikusnak járó díj 2012 nyarán a jobbikos Vona Gábor pártelnököt illeti, aki az alábbi képet töltötte fel a Facebook-oldalára:

(Fotó: Facebook)

A beszédeiben radikálisan magyar, a vadasparkban szélsőségesen cuki Vona Gábor a képhez az alábbi szöveget fűzte:

A tenyeremből eszik

A budakeszi Vadasparkban állatcsemegével etetem az egyik lakót éppen. Nagyon jó étvágya volt, nekem meg vaj szívem, úgyhogy a fél zacskót odaadagoltam neki. Tévedés tehát azt hinni, hogy amiért a tenyeremből etettem, ezzel én voltam a főnök. Nem. Ő az orrával csörgette a zacskót, én meg szedtem a kis granulátumot, mint a katonatiszt. Remélem a többi látogatót nem palizta be, mint engem, és másnak is jutott a finomságból.

Tehát ha szó szerint vesszük, akkor Vajszívű Gábort bepalizta a főnöke, aki egy meleg tekintetű, nedves orrú szarvas. Ha pedig nem, hát a szarvasokkal táncoló politikus akkor is verte az eddigi csúcstartót, a pulihoz dörgölőző Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettest.

Frissítés: Sokáig nem bírtuk eldönteni, hogy a képen egy őz vagy egy szarvas látható, de még a kommentelők is állattani vitába keveredtek, így végül egy kommentben Vona volt kénytelen igazságot tenni:

Az országos politika szempontjából már nem oszt, nem szoroz, hogy mivel akarta meghódítani a szocialista szíveket és agyakat Szanyi Tibor, hiszen közismert, hogy a hódítás nem igazán sikerült. Márciusban elbukott, mert a tisztújító kongresszus küldöttei csak egyharmad arányban szavaztak rá.

Persze, ha úgy vesszük, hogy a regnáló elnökkel, Mesterházy Attilával szemben elért 30 százalék nem olyan rossz eredmény, akkor még sokak számára tanulságos lehet, hogyan kell gyorsan támogatókat szerezni.

A stílussal nem, az biztos. A hozzánk - sajnos csak késve - eljutott pártelnök-aspiránsi pályázat ugyanis tele van olyan extrém méretű lózungokkal, mint a következők: „Pályám megrögzötten Európához köt, sőt jövedelmem semmi lenne e nélkül. Lelkem választottja mégis a hazám, Magyarország, amelynek köztársaságáért halni kell, ha elkerülhetetlen, de inkább élni érdemes. (Ezt szívem választottja is jól érti.) …Nagy hegyeket kell eltolnunk, hogy végre az értelem és a közösségi sikerek terepére jussunk. …Azt szeretném, hogy az MSZP legyen a kovász és a kötőanyag a nemzet épületében.”

Van azonban egy része a dolgozatnak, ami a fentieknél sokkal konkrétabb csáberővel hathatott az egyszerű MSZP tagokra. Szanyi egy kisebb fejezetet szentelt annak, hogy miként lehetne a tagsági kártyának valódi értéket adni.

A „szuperkedvezményes Népszava-előfizetés” és „a már jól bevált mobiltelefon-flotta” mintájára azt javasolta, hogy a tagsági igazolvány nyújtotta kedvezményeket terjessze ki a párt a közüzemi díjakra. Szanyi szerint a víz, villany, gáz üzemanyag, élelmiszervásárlás, meleg étkezés árát csökkenteni lehetne, ha a tagság, mint „egy fogyasztói közösség juthat csoportos előnyökhöz az élet számos területén”.

Szanyi víziója szerint a fogyasztói csoportba tömörített szocialisták a keletkező megtakarítások jó részét maguknak tarthatnák meg, de egy kisebb hányadot a pártépítésre fordíthatnának. Egyszerű számítás: minél többen spórolnak együtt, annál több pénz folyik be az MSZP kasszájába.

Az elnökjelölt a felvillantott anyagi lehetőségeket még megtoldotta azzal is, hogy tagsági kártya dizájnján is javítani kell, hogy küllemében is képviselje a modern szellemiséget. Ezzel „divatossá tesszük az MSZP-t”.

A tagsági egyelőre nem lett divatosabb, mert Szanyi állítólag megpróbálja elhagyni az országot. Úgy hírlik, hogy a sikertelen összecsapás után ő lesz az uniós jelöltlista vezetője.

Újabb gyöngyszeme a demonstratív célú és teljesen komolytalan törvénymódosításoknak az LMP most beadott indítványa. A pártok állami támogatásának megvonása és az Orbán Viktor szerint egyébként nem létező oligarchák elleni tiltakozásul módosítanák a Btk-t. Szigorúbban büntetnék, ha valaki vagyon elleni bűncselekményből szerzett pénzből később pártokat finanszíroz. De vajon mit keres a javaslaton Simicska Lajos képe és a Népszabadság újságíróinak szánt 2004-es üzenete: "Gondom lesz rátok".

(Az előző rész tartalmából: A mozgó főtitkár üdvözlése)

Sajnos egyszer – a szocializmushoz hasonlóan – minden jó véget ér. Emlékezzünk meg a három legmeghatóbb pillanattal.

2012 van, és még mindig nem készítettek egyetlen animgifet Kádár Jánosról a technokrata elvtársak? Az MSZMP első emberének 100. születésnapja méltó alkalom arra, hogy a Munkáspárt mobil mellszobránál is korszerűbb emléket állítsunk Kádár Jánosnak.

 Matolcsy György az Országos Onkológiai Intézetben járt, és ha már ott járt, egy szép hasonlat is az eszébe jutott. "Magyarország két évvel ezelőtt a gyógyulás útjára lépett" - mondta a fékezhetetlen agyvelejű gazdasági szakember, fittyet hányva a statisztikai adatokra és a nemzetközi összehasonlításokra.

Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke nyitotta volna meg a Polgárok Házában a nemrég elhunyt Csurka Istvánnak szentelt emlékestet. Azt most hagyjuk, hogy megboldogult Csurka István a polgárokat vagy a házmestereket képviselte-e jobban, de Lezsák már a temetésén is szép szavakkal emlékezett egykori MDF-alapító harcostársáról, a muszáj Herkulesről, a golyófogóról, a fáklyavivőről, akit veszélytudata vadvizekre vezetett.

Lezsáknak most nem volt veszélytudata, meg is járta. Beszorultak a liftbe Bíró Zoltánnal együtt. Szerencséjükre ott volt Bakondi György a katasztrófavédelem vezetője, aki azonnal kihívta a tűzoltókat. Jó negyed órába telt, mire kiszabadították az alapítóatyákat a felvonóból.

Fotó: Huszti István